Énekel : Szilágyi Sándor
Keresztúri nagyvásárból vásárfiát hoztam,
Hej, leányok kinek adjam, melyik szeret jobban?
Itt a tükrös, nagy, piros szív ki ád csókot érte?
Nem adom én ajándékba, csupán csak cserébe.

Azt a tükrös, piros szívet, hej, de sokan kérik.
Engem szeret most minden lány a főszögön végig.
/:Azt a tükrös, piros szívet mégsem adom másnak,
Csak annak, ki mindig szeret, az édesanyámnak.:/

Megállok a keresztútnál, ahol nyáron annyi fehér virág van.
Visszaűz a szívem ide, mindhiába járok künn a világban.
Vándor darvak búcsúznak fenn, dér csillog a levelen,
Dérütötte avar között, parányi kis lábad nyomát keresem.

Megállok a keresztútnál, itt borult rám a gyönyörű alkonyat,
Mikor ajkad legelőször, visszaadta az én forró csókomat.
/:Itt simultál a szívemre mosolyogva, remegve,
Itt búcsúztál el én tőlem, hazug szóval, csalfa csókkal, örökre.:/

Esik eső csendesen, lepereg az ereszen, az ereszen,
Esik eső csendesen, lepereg az ereszen, az ereszen.
||: Sár lesz abból, tudom én azt,jön a rózsám, érzem én azt,
Esik eső csendesen, lepereg az ereszen, az ereszen. :||

Tegnap éjjel álmomban újra legény voltam.
Szabadon, mint a madár, vígan dalolgattam.
Bokrétás kis kalapom a fejemre téve,
Kiálltam a kapuba, a házunk elébe.

Arra járt a szeretőm, a sok közül egyik.
Egy csók után megőlelt, aztán jött a másik.
Eljött volna mind a száz, de már ébren voltam:
Hol volt nékem az eszem, hogy megházasodtam.

Zöldre festett kapud előtt hazafelé minden este megállok,
Elnézem a kis kertedben,most nyílnak a legszebb színű virágok.
/:Bazsarózsa,liliom,törökszegfű,mind illatot cserélnek,
Talán mégsem a sok virág,kisangyalom,te csalogatsz felétek.:/

Egy szép napon letépted és nékem adtad a legszebb szál virágot,
Most már nemcsak hazafelé,tihozzátok esténként is eljárok.
/:Ránk ragyog a holdvilág,esti szellők szerelemről mesélnek,
Nyiladozó kis virágok,köszönöm,hogy a te szíved enyém lett.:/

//Csitt csak, rózsám, hallod, micsoda régi nótát hallok.
Sej, haj, dínomdánom, de csuda csárdást penget az én cigányom.//
Húzzad primás, betyár a kedvem,
Sarkantyú peng, a szoknya lebben,
Perdülj, fordulj karomba párom,
Ezt a csuda csárdást rogyásig járom.

//Hopp hát rózsám, járjad. Perdüljön táncra táncos lábad.
Ég a talpam, tudd meg, míg ez a csárdás járja, dehogy halunk meg.//
Húzzad primás, betyár a kedvem,
Sarkantyú peng, a szoknya lebben,
Perdülj, fordulj karomba párom,
Ezt a csuda csárdást rogyásig járom.