Megsárgul a levél, szeptembernek végén
Megfárad az ember őszi korba érvén
De ahogy az őszben nyílhatnak virágok
Ma boldogan én is kiskapuba állok
Unokákra várok...
Vidáman, nevetve rohannak karomba
Mennyire szeretnek, mind, egyszerre mondja
//Csillogó szemükben én a jövőt látom
Drága unokáim én csak azt kívánom:
Rátok öröm várjon!//
Azt mondják, hogy szerencsém van mindenben én nékem.
Akármihez kezdtem hozzá, könnyen célhoz értem.
/:Pedig nem nyílt tövis nélkül nékem sem a rózsa,
Hogy csak ritkán voltam boldog, nem tud senki róla.:/
Az életem országútján sokat áztam-fáztam.
Gyönyörködni tudtam mégis, egy szál kis virágban..
/:Befelé hullt minden könnyem, sosem láttak sírva.
Az irigyelt szerencsémnek talán ez a titka.:/

Vannak olyan emlékeink, miket oly jó felidézni
Azt az órát, azt a percet valakivel újra élni
Végig menni egy kis utcán, belépni a ház kapuján
Úgy mint akkor régen De, ha áll is még az a ház
Hol van már az a régi láz Nem találjuk mégse...
Vannak olyan emlékeink, miket nehéz elfeledni
Azt a múltat, a csalódást, a bánatot eltemetni
Ne sajnáljon senki minket, letöröljük könnyeinket
Nehogy más is lássa Feledésnek ez az útja
Sebeinket begyógyítja Az idő múlása...

Búbánatos annak az élete, kinek nincsen párja.
Az még azt a ragyogó eget is, beborultnak látja.
||: Másnak öt-hat szeretője is van, őt meg egy se várja.
Boldogtalan annak az élete, kinek nincsen párja. :||
Jaj de szép is annak ez a világ, akinek van párja.
Az még azt a beborult eget is, ragyogónak látja.
||: Nékem öt-hat, sőt nyolc szeretőm is van,hogy sose legyek árva.
De hogy ebből csak egyet is megcsalják,az nálam ki van zárva. :||
Nékem öt-hat, sőt nyolc szeretőm is van,hogy sose legyek árva.
De hogy ebből csak egyet is megcsalják,higgyék el, hogy ki van zárva.

Háromszor füttyentett az aradi vonat,
Elviszik, elviszik már a huszárokat.
Miért sírsz kis violám,Egy kis légy, édesanyám,
Elejbém került, szemebe repült!

Leányom, kis leányom, gyönge violám,
Ne búsulj, ne búsulj a huszárok után.
Lám, én is lány koromban, azt gondoltam,
Utánuk halok! Mégis itt vagyok!