Szeretettel köszöntelek a Éljen a magyar nóta közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Éljen a magyar nóta vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Éljen a magyar nóta közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Éljen a magyar nóta vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Éljen a magyar nóta közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Éljen a magyar nóta vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Éljen a magyar nóta közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Éljen a magyar nóta vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Engem a tavasz itt felejtett - Kalmár Pál énekel
Erőss Béla szerzeménye
Tükörbe nézni nem merek,
A szarkalábas vén szemek
Halvány sugara rám tekint.
Az arcon gondok ránca ül,
Holló fürtökbe hó vegyül,
Az ifjúságom búcsút int.
Csak egyszer lennék még a régi!
Bíbor vággyal vihetnék néki
Orgonát május hajnalán,
De hol van ő és hol a múlt?
A régi nóta megfakult,
Új ritmus zeng a zongorán.
Engem a tavasz itt felejtett!
Én nem kellek már senkinek.
Értem könnyet senki sem ejtett,
Én nem örültem semminek.
A nyárra már hiába várok,
Felettem sír az őszi szél,
És titkon eltűnök majd egyszer,
Mint a lehulló falevél.
Szobám ajtaja nyitva áll,
Ha egyszer mégis rám talál
Egy holdvilágos estelen.
Mint messzi útról visszatért,
Akit a bánat elkísért,
Besurran tán majd nesztelen.
Kendőjét otthagytam a széken,
Hogy felvegye az esti szélben,
A kis cipője ott pihen.
Cserébe tűnő évekért,
Az átvirrasztott éjekért,
Kezébe tenném a szívem.
Engem a tavasz itt felejtett!...
...Mint a lehulló falevél.
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!